Fatüzelés otthon – Miért és hogyan energiahatékony?

Az energiaszolgáltatóktól való függésünk csökkentésének egyik egyszerű módja, ha fűtésünket részben, vagy teljes mértékben fatüzelésre állítjuk át.

A fával fűtés reneszánszát éli, aminek több oka lehet. Az egyik, hogy újra felfedeztük, milyen kellemes sugárzó hőt adnak a kályhák, amellett, hogy a lakások díszei is. A másik, hogy helyi fűtést tudunk vele megvalósítani azokban a helyiségekben, ami nagyon hasznos. A harmadik, hogy a „gázosítás” időszaka után rájöttünk, nem árt legalább részben függetlenedni a gázszolgáltatástól.

A fával való tüzelés hozzávetőleg feleannyiba kerül, mint a gázzal fűtés, ez azonban csak akkor igaz, ha a fát hatékonyan tüzeljük el. A hatékony tüzeléshez néhány dologra figyelemmel kell lennünk:

A fát 2-2,5 évig érdemes szárítani, ekkor lesz légszáraz és ekkor érdemes eltüzelni. Tudnunk kell, hogy a fa nedvességében nem az a meghatározó, ha a farakás megázik, az egy-két szeles napon kiszárad, hanem a sejtszintű nedvesség, ami a fahasábok hosszanti irányában vándorolva hosszabb idő alatt távozik.

A víztartalom miatt az sem mindegy, hogy mikor termelik ki tűzifánkat. A vegetációs időszakban, tavasztól őszig a fa tele van nedvességgel, ezért ekkor nem érdemes letermelni. A télin letermelt fa, bár nedvesebbnek tűnhet, valójában kevés vizet tartalmaz. A legjobb ezért a tél közepén, ideális esetben újholdkor vágott fa, ebben van a legkevesebb nedvesség.

A fa elfogadható szárazsága 15-20% között van. A frissen kivágott fa víztartalma 30-40%, ha ezt eltüzeljük, akkor a fában rejlő energia jelentős része a víz elpárologtatására megy el. Ráadásul a nedves fa tüzelésekor a tökéletlen égés miatt jóval több káros anyagot bocsátunk ki a környezetbe, sőt kályhánk füstjáratai és a kéményünk is kátránnyal telik meg.

A különböző fák fajsúlya eltérő, de a fűtőértékük közel azonos, 14-17 Mjoule közötti, ezért ha száraz fát veszünk, akkor mindegy, milyen fát vásárolunk. Ha köbméterre vásároljuk a fát, akkor a legnagyobb fajsúlyút érdemes venni, annak lesz a legnagyobb tömege kiszáradás után. Ha súlyra vásárolunk, akkor megeshet, hogy nagyon drága vizet viszünk haza.

A fa rönk méretre vágásakor vegyünk figyelembe, hogy milyen méretű a tüzelő berendezésünk égéstere. A fát nem érdemes sem túl nagyra, sem túl apróra hasogatni, de a méret attól is függ, hogy milyen berendezésben tüzeljük el.

Égéskor figyeljünk arra, hogy a beáramló levegő mennyisége és a tűz intenzitása arányos legyen, a túl kevés és a túl sok levegő sem hatékony.

A kályha felfűtésekor figyeljünk arra, hogy fokozatosan melegedjen fel a kályhatest, a hirtelen nagy hővel szétfűtjük a kályhát, a belső és külső szerkezet közötti hőtágulás különbség rongálja a szerkezetet, repedéseket okozhat. Hasonló túlmelegedési probléma léphet fel akkor, ha intenzív égés közben, hirtelen zárjuk el a levegőt. A hideg kályhát fokozatosan kell felfűteni. Rossz szokás, hogy hideg helyiségben addig rakják a kályhát, amíg nem lesz forró, vagy amíg nincs meleg a szobában, ezzel szintén szét tudjuk fűteni. Fogadjuk el, hogy a hideg kályhát fokozatosan érdemes felfűteni és ahhoz időre van szükség.

A felfűtést követően, amikor a tűz már leégett, ne feledjük el elzárni a levegőt, ellenkező esetben a kályhatestet reggelre kihűti az átáramló, kéményen át távozó levegő.