Szalmabála építészet

Kiváló szigetelőképesség, alacsony energiatartalmú építőanyag – a szalmabála a környezettudatos és természetközeli megoldásokat kereső építkezők kedvence.

A szalmabála építészet az egyik leginkább természetes és környezetbarát építési technológia. A hazánkban elterjedt módszer szerint favázas épületszerkezeteket hoznak létre, és abba kitöltő falazatként építik be a szalmabálákat. Egy kész szalmabála ház kívülről nem feltétlenül különbözik egy átlagos épülettől, bár sok szalmabála házra jellemzőek az organikus, lekerített formák, a rusztikus, egyenetlen falfelületek, a föld színek és a természetes anyaghasználat (pl. rönk gerendák).

A szalmaházak fő környezeti előnyei:

  • a szalmabála rendkívül jól szigetel, pl. 10-szer jobban, mint a 38 cm-es lyukas tégla, ezért az ilyen épületek sokkal kevesebb fűtést igényelnek;
  • az építőanyag ebben az esetben egy mezőgazdasági melléktermék, így az előállítása nem igényel plusz energiát;
  • anyaga természetes és lélegzik, majd az épület élettartamának végén, bontás után maga a szalmabála is lebomlik, visszakerül a természetes körforgásba;
  • külső befejező rétege agyagos törekes sártapasztás, ami szintén természetes és a legtöbb helyen helyben hozzáférhető anyag (nem használunk rá cementes vakolatot, mert az gátolja a fal légzését és pára forgalmát);

A leggyakoribb kérdések a szalmaházakkal kapcsolatban:

  • Kell-e tartani a tűztől? Nem. A szalmabála falazatnak hazánkban is elvégezték a hivatalos tűztesztjét és azon jól megfelelt. A bála sűrű szerkezetű, ami eleve nehezíti az égést, valamint bevakolva, kész falazatként hosszan ellenáll a lángoknak.
  • És ha rágcsálók költöznek bele? A rágcsálók a szalmabálában nem találnak táplálékot. Beköltözésüket biztonsággal megakadályozhatjuk, ha a keletkezett repedéseket rendszeresen kijavítjuk. Egy ilyen épület figyelmet és karbantartást igényel.
  • Nem ázik el a bála? Ha a falazat megázik, utána könnyen kiszárad. A csapó esőtől nagyobb tetőkinyúlással szokták védeni az ilyen falat.

A szalmabála épületekben szoktak hőtároló tömegeket létrehozni, pl. vastag kő, vagy tégla elválasztó falakat, mivel a szalmának kicsi a hőtehetetlensége, azaz kevés hőt képes magában tárolni. Ezek a tömegek jól kiegyenlítik a napi hő és a páratartalom ingadozásokat.

Legtöbbünknek természetesen nincs lehetősége új házat építeni, ezért fontos tudnunk, hogy a szalmabála megfelelő szerkezeti előkészítéssel alkalmas épületek utólagos külső hőszigetelésére is.